User:Emika22/Szolnok

original Hungarian page at Szolnok, current English at Szolnok
also Szolnok történelme and Szolnoki vár

Szolnok (above contents box)

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél, elsősorban e helyzet befolyásolta a fejlődését hosszú története során.

Rokon nevű történelmi vármegyék: Belső-Szolnok vármegye utódjaként Szolnok-Doboka vármegye (területe a trianoni békeszerződés után Románia része lett) valamint a mai Heves megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye elődjeként Heves és Külső-Szolnok vármegye.

Szolnok ([ˈsolnok]; German: Sollnock, Romanian: Solnoca, Russian: Сольнок) is the county seat of Jász-Nagykun-Szolnok county in central Hungary. Its location on the banks of the Tisza river, at the heart of the Great Hungarian Plain, has made it an important cultural and economic crossroads for centuries.

Location and physical geography

Szolnok is located in the heart of the Great Hungarian Plain, at the confluence of the Tisza and Zagyva rivers. It lies about 100 kilometres (62 mi) east-southeast from the capital city Budapest. The climate of the area is continental, with hot summers following relatively mild winters. The region is one of the sunniest in Europe; the average precipitation is about 490 millimetres (19 in) annually.

FIND DATA FOR SZOLNOK!!!

Climate data for Budapest
Month	Jan	Feb	Mar	Apr	May	Jun	Jul	Aug	Sep	Oct	Nov	Dec	Year
Record high °C (°F)	15.1 (59.2)	19.1 (66.4)	25.4 (77.7)	30.2 (86.4)	34.0 (93.2)	39.5 (103.1)	40.7 (105.3)	39.0 (102.2)	35.2 (95.4)	30.8 (87.4)	22.6 (72.7)	19.2 (66.6)	40.7 (105.3)
Mean daily maximum °C (°F)	2.1 (35.8)	4.7 (40.5)	10.6 (51.1)	16.7 (62.1)	22.0 (71.6)	25.2 (77.4)	27.5 (81.5)	27.1 (80.8)	22.6 (72.7)	16.1 (61.0)	8.3 (46.9)	3.7 (38.7)	15.6 (60.0)
Mean daily minimum °C (°F)	−2.7 (27.1)	−1.3 (29.7)	2.4 (36.3)	6.9 (44.4)	11.5 (52.7)	14.6 (58.3)	16.4 (61.5)	15.9 (60.6)	12.2 (54.0)	7.5 (45.5)	3.1 (37.6)	−0.6 (30.9)	7.2 (44.9)
Record low °C (°F)	−21.7 (−7.1)	−23.4 (−10.1)	−14.1 (6.6)	−4.6 (23.7)	0.0 (32.0)	3.0 (37.4)	8.9 (48.0)	7.0 (44.6)	1.2 (34.2)	−9.5 (14.9)	−11.9 (10.6)	−19.1 (−2.4)	−23.4 (−10.1)
Average precipitation mm (inches)	38.5 (1.52)	36.7 (1.44)	37.4 (1.47)	47.2 (1.86)	64.5 (2.54)	69.8 (2.75)	50.4 (1.98)	49.5 (1.95)	42.7 (1.68)	46.9 (1.85)	59.9 (2.36)	49.3 (1.94)	592.8 (23.34)
Source: www.met.hu

Name

Szolnok (pronounced and blah balh; known by alternative names)

Szolnok was named for the first steward of the city, Szaunik or Zounok. The town was first officially mentioned under the name Zounok in 1075. In the following centuries it was recorded as Zounok, Saunic, Zounuc, and Zawnuch. The variety of spellings likely comes from phonetic discrepancies occurring when Hungarian sounds - originally written in runic Old Hungarian script - were recorded using the Latin alphabet. Another possibility revolves around speculation that the name Szaunik was not a personal name after all, but rather a title relating to the significant salt trade (salt, Hungarian: só) in the area.

In most other languages, the city's Hungarian name is used without derivation (for example French: Szolnok, Spanish: Szolnok). The city has its own name in a few languages (for example German: Sollnock or Zolnock, Romanian: Solnoca, Russian: Сольнок), deriving from these languages' historical relationship to the city.

History

A késő paleolitikumtól a neolitikumig DONE

A terület a paleolitikumtól kezdve lakott volt. Az első ismert telepesek facölöpökre fektetett állatbőrökből készült, illetve náddal borított ideiglenes sátrakban lakhattak, amit a fennmaradt cölöplyukak is bizonyítanak. Fő vadászzsákmányuk előbb a mamut és a rénszarvas, majd szarvas, őz és vaddisznó lehetett. Fennmaradtak kőeszközeik is, amik fehér tűzkőből készültek, mikrolit technikával.

The area was first settled in the Paleolithic era. The first known inhabitants lived in temporary tent-like structures made from reeds, or in more permanent dwellings made of hides draped over wooden poles. They were hunters of mammoth, reindeer, deer, and boar. Archeologists have also found stone tools from this era, some made of flint.

A neolitikum korából gyakran maradtak fenn halászati eszközök maradványai, mint hálónehezékek, horgok, ami az akkori emberek megélhetésében a halászat fontosságát mutatja. Általában agyagból készültek, mint azok a rituális szobrocskák, amik isteneket, bikákat és stilizált női alakokat formálnak. Szandszőlősön rábukkantak egy neolitikumi közösségre, akik már állandó jelleggel megtelepedtek a területen.

Fishing equipment such as hooks and weights from nets, dating from the Neolithic era, shows the increasing importance of fishing in the peoples' lives. These were usually made from clay, as were ritual statues of gods, bulls, and stylized women. In Szandszőlős, a suburb of Szolnok, a permanent Neolithic era settlement was discovered.

A mezolitikum emberei már állandó településeken laktak. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, rekonstruált házbelsőt a Damjanich János Múzeumban láthatunk. A házak nagyrészt fából voltak. Használták már a szekeret is, ennek makettje is megmaradt. A gabonatárolásra nagy méretű cseréphombárokat használtak.

By the Mesolithic era the inhabitants of the area had settled into permanent villages, where they practiced agriculture and animal husbandry. Reconstructions of these settlements can be seen in Szolnok's Damjanich János Museum. The houses of this era were largely made of wood. They utilized carts for transporting goods and large earthenware granaries for storing grain.

A bronzkortól a késő vaskorig DONE

A bronzkor idején új népcsoportok érkeztek a Kárpát-medencébe. A Szolnokhoz közeli Tószeg határában álló Kucorgó-halom vagy tell é. sz. 47° 06′ 01.36″, k. h. 20° 08′ 21.79″47.1003777778, 20.1393861111 helyén egy kiterjedt település állt, a házak anyagából vastag vályogrétegek halmozódtak fel. Az ekkori emberek lovat, disznót, juhot és szarvasmarhát tartottak és kagylót gyűjtögettek a folyóból. A leletek között bronz eszközök, kardok, szívkagyló-maradványok is előfordulnak, ami távolsági kereskedelem meglétére utal.

In the Bronze Age new peoples arrived in the Carpathian Basin. In Tószeg, a neighbor of Szolnok, there was a large settlement with houses built with thick adobe walls. The villagers kept horses, pigs, and sheep, as well as collecting clams from the river. Certain artifacts have been found, such as bronze tools, swords, and shells, which suggest long-distance trade.

A rómaiak nem tudtak katonai állásokat kialakítani az Alföld területén, ezért honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták éltek a területen. A leletek alapján a vaseszközök megmunkálását és azok használatát illetve a fazekas mesterséget, valamint a korongozást a szkíták honosították meg Szolnok környékén.

The Romans were not able to establish permanent settlements on the Alföld (modern-day eastern Hungary), so in the time before the arrival of the Hungarians in 896, the area was populated by Scythians, Celts and Sarmatians.

Szolnokon és közvetlen környezetében számos szkíta kori lelőhelyet találtak. Ilyen volt például a Zagyva-gát építésekor fellelt településmaradvány, ahol edénytöredéket, Szandaszőlősön pedig egy bögrét leltek.

A number of artifacts have been found from the Scythian era in Szolnok and in the area surrounding it. During the building of the Zagyva River dikes, remnants of a Scythian settlement were found, including iron pots and other pottery.

A szkítákat a kelták követték. A kelták fegyverzetéből vaskardok és pajzsok köldökdíszei, valamint lószerszámok vas alkatrészeit hagyták ránk.

The Celts followed the Scythians. Artifacts from the Celtic era include mostly weapons, including iron swords and shields, as well as saddlery and other iron components.

Ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség esetenként háborúban, máskor kereskedelmi kapcsolatban állt a Római Birodalommal. A leletanyagban nem ritka a római pénz, fegyver, ékszer és kerámia. A katonai repülőtér bővítésekor (1952-ben) 223 szarmata és gepida sírt tártak fel. Innen rendkívül gazdag leletanyag került elő: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények. A szarmaták után germán ajkú népek vették birtokukba az Alföldet.

Subsequently, the Sarmatians, who originated in Iran, settled in the surrounding area. The Sarmatian people were in contact with the Roman Empire, sometimes by war and sometimes by trade. Roman money, weapons, jewelry and pottery are often found; when Szolnok's military airport was enlarged in 1952, over two hundred Gepid and Sarmatian graves were uncovered, which contained rich treasures: gold-plated and decorated fibulas, iron weapons, bone combs, belt buckles, and pots. After the Sarmatians, Germanic-speaking peoples took possession of the area.

A népvándorlás kora DONE

Age of Migrations

A gepidák jelentős kincsleletét Szandaszőlős Ó-Szanda nevű területén találták a régészek. Ismerték már az üveget is, színes-sávos üvegből készült nehéz gyöngyöket hordtak. A gepidák elvonulása után avarok lakták be a területet. A magyarokhoz hasonlóan a gazdagabbak lovakkal együtt temetkeztek. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt, jelentős emlékünk a szolnoki Strázsahalomról előkerült gyönyörű arany tarsolylemez.

In Ó-Szanda, a district of Szolnok suburb Szandaszőlős, archeologists discovered a rich trove of artifacts left by the Gepids. The Gepids were familiar with glass-making and wore heavy beads made from colored glass. After the Gepids, the area was populated by Avars. Like the Hungarian tribes who came later, the Avars were buried with their horses; a number of these graves have been unearthed.

Az V. század eleji hun expanzió nem hagyott hátra régészeti anyagot Szolnokon. Elképzelhető, hogy a meghódított és szövetségre kényszerített germán népek helyben maradtak a támadás idején vagy elmenekültek és teljesen elnéptelenedett a környék egy időre.

The 5th century expansion of the Hun empire left behind no archeological evidence in the area of Szolnok. It is possible that the conquered and forced-allied Germanic people

A VI. század közepén megjelentek az avarok és uralmuk a IX. századig végig kimutatható jelenlétük. A Rákóczifalva-kastélydombi temető arra utal, hogy Szandaszőlőstől mindössze 1,5 km-re jelentős szállásuk volt.

The remains discovered from the time of their rule indicates that the Avars first appeared in the middle of the 6th century. The burial grounds found at Rákóczifalva, some 1.5 kilometres (1,500 m) from Szandaszőlős, show that a large permanent settlement once existed there.

A középkori Szolnok

Szolnokot 1075-ben említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zounok alakban. Valószínűleg Szaunik volt Szolnok megye első főispánja, akit a Vata-féle pogánylázadás idején Gellért püspökkel együtt meggyilkoltak. A XI-XIII. században a várost ZOUNOK, SAUNIC, ZOUNUC és ZAWNUCH néven említik. Valószínűleg nem volt ekkora zavar a település elnevezésében, hanem a különböző hangtani átírások is szerepet játszottak az elnevezések kuszaságában (a latin betűk a magyar rovásírással ellentétben nem fedték le nyelvünk hangtani készletét). Az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. Nevét feltehetőleg ispánjáról (Zounok; szerepel a Szent Gellért-mondában is) kapta. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Sokáig csak faluként szerepelt.

Szolnok was first mentioned, under the name Zounok, in a letter from Géza I concerning the foundation of the monastery at Garamszentbenedek in 1075. It was named for the first steward of the city, Szaunik or Zounok. In the following centuries it was recorded as Zounok, Saunic, Zounuc, and Zawnuch. The variety of spellings likely comes from phonetic discrepancies occurring when Hungarian sounds - originally written in runic Old Hungarian script - were recorded using the Latin alphabet. done - other sentences can skip translation, as they are repeated elsewhere

A szolnoki vár és a város a feudális állam megszervezésével alakult ki a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál. Ispánsági székhelyként egyben egyházi központ szerepét is betöltötte. Szent István rendelete szerinti tíz település által emelt templomi székhely volt.

Under the rule of the Árpád Dynasty, Szolnok was a market town and the center of Szolnok County. When King Stephan ordered a church built in every tenth village, one was built in Szolnok. Later a fort was constructed at the confluence of the Tisza and Zagyva.

The

Szolnok a királyi vármegye felbomlásáig királyi birtok volt. A XI. században a tiszai rév, vámhely és a megyeközponti szerepe elősegítette gyors fejlődését. Ismert, hogy a máramarosi sóbányákból származó árut a Tiszán, vízi úton olcsón tudták szállítani Szolnokra. Ezen kívül szárazföldi utak is átmentek rajta. Ennek ellenére a középkor nagyobb részében megőrizte mezővárosi arculatát és nem fejlődött nagyobb várossá. Vára 1552-ig földvár, illetve palánkvár maradt. Szolnokot Luxemburgi Zsigmond király a harmincad alól 1422-ben, a vám alól pedig 1429-ben mentette fel.

The 11th century saw great improvements in the city due to the Tisza river ferry, customs house, and county business. There was great trade and commerce via both the Tisza and the overland roads that ran through Szolnok. Despite this, Szolnok remained a market town through the Middle Ages, without expanding to a city. The Szolnok Castle was, in these times, only an earthworks fort, although later a wooden wall was added. King Sigismund of Luxemburg freed the town from certain taxes in 1422, and from customs in 1429.

A tatárjárás idején a település teljesen elpusztult. Később újra betelepült és vélhetően földből készült töltéssel vették körül a várost, ami az évszázadok városépítési tevékenységei során elpusztult. Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla telepesekkel népesítette be a kihalt várost. Szolnok ezekben az évszázadokban többször is gazdát cserélt, tulajdonosai nem fogtak jelentősebb építkezésekbe. A korabeli feljegyzések többször csak faluként említik. Zsigmond király - 1422-ben és 1429-ben - kiváltságokat adott Szolnoknak, ettől kezdve nevezhető mezővárosnak. A városban a sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a török hódoltságig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt. (Azonban a város neve a szláv szol 'só' szóval nincs összefüggésben.)

In the time of the Tatar Invasion the city was completely depopulated.

A középkori Szolnok FROM SCRATCH DONE

Szolnok was first mentioned, under the name Zounok, in a letter from Géza I concerning the foundation of the monastery at Garamszentbenedek in 1075. It was named for the first steward of the city, Szaunik or Zounok. In the following centuries it was recorded as Zounok, Saunic, Zounuc, and Zawnuch. The variety of spellings likely comes from phonetic discrepancies occurring when Hungarian sounds - originally written in runic Old Hungarian script - were recorded using the Latin alphabet.

Under the rule of the Árpád Dynasty, Szolnok was a market town and the center of Szolnok County. When King Stephen ordered a church built in every tenth village, one was built in Szolnok. The 11th century saw great improvements in the city due to the Tisza river ferry, customs house, and county business. There was great trade and commerce via both the Tisza and the overland roads that ran through Szolnok. Despite this, Szolnok remained a market town through the Middle Ages, without expanding to a city. The Szolnok Castle was, in these times, only an earthworks fort, although later a wooden wall was added.

During the Mongol invasion of Hungary in 1241 the town was destroyed; it was repopulated under King Béla IV but even by the end of the 14th century it was still considered a village. King Sigismund of Luxemburg, in an effort to develop the town, freed Szolnok from certain taxes in 1422, and from customs in 1429. After this, the town slowly began to grow and prosper again.

Szolnok a török hódoltság idején DONE

Szolnok as part of Ottoman Hungary

Szolnoknak és a szolnoki várnak a végvárrendszerben betöltött fontos szerepét a térképre tekintve érthetjük meg. A törökök számára Temesvár és a Duna-Tisza-Maros szögének elfoglalása után mindössze egyetlen jelentősebb erősséget kellett elfoglalnia, Szolnok várát. Szolnok után északra legközelebb Eger vára a következő jelentős erősség. Lényegében a királyi Magyarország gerincét, a Felvidéket mindössze 2 jelentősebb vár védte délről. Magyar, erdélyi, bécsi hírszerzők jelentették 1552. júniusa óta, hogy a törökök Temesvár eleste után előbb Szolnok, majd Eger ostromára indulnak. Az említett két vár elfoglalása erős érdekében állt a budai basának, Alinak. Miután a legjelentősebb síksági erődök elestek, II. Szulejmán szultán utasította Ahmedet, Alit és Mohamedet, hogy hadaikat a 2 végvár ellen vezényeljék.

Due to Szolnok's geographical centrality, the Szolnok Castle played an important role in the border castle system of 16th century Hungary. After the Ottoman armies captured Temesvár and occupied the Danube-Tisza-Mureş area, only two forces of any significance stood between them and the rest of Hungary: Szolnok, and Eger to the north. Beginning in June 1552, Hungarian, Transylvanian, and Viennese agents all began reporting that the Ottoman army was on the move out of Temesvár towards Szolnok and Eger. The task of capturing the two was given to Ali Pasha of Buda. After the fall of other minor fortifications on the Puszta, Sultan Suleiman the Magnificent ordered Pashas Ahmed, Ali, and Mohamed to lead their armies against the castles.

A régi szolnoki földvár helyén I. Ferdinánd utasítására 1550-51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe (részben Dobó István terve szerint), várát megerősítették, élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. Nyári parancsnoksága alá 1400 főnyi spanyol, német, cseh és kisszámú magyar katona tartozott. A vár 24 ágyúval, 3000 puskával, 800 mázsa lőporral és nagy mennyiségű élelmiszerrel volt felszerelve.

It was in light of this Turkish danger that in 1550-51 Ferdinand I ordered the Szolnok earthworks to be improved with a new town wall (partially planned by István Dobó), the castle to be fortified, and Lőrinc Nyáry put in command. Under his command were 1400 soldiers, mostly Spanish, German, Czech, with a small number of Hungarians. The castle was armed with 24 cannons, 3000 muskets, 800 weights of gunpowder, and was well-stocked with food and supplies.

A munkálatokat már 1552 szeptemberében megkezdték, s nagy sietséggel haladtak. Megásták a Zagyva mai torkolati szakaszát, ami tehát nem az eredeti medre a Zagyvának. Az eredeti mederrész mára feltöltődött és mindössze egy kisebb tó maradt belőle a szolnoki MÁV-kórház előtt. Ma úgy ismert, mint az egykori várárok maradványa.

Further works began in summer of 1552 and progressed rapidly. In order to surround the castle, a new branch of the Zagyva river was dug. This new branch is the one that remains today, at the point where the Zagyva flows into the Tisza river. The original course of the Zagyva has today been filled in, but a small part of it remains as the lake in front of the Szolnok MÁV Hospital.

1552. szeptember 2-án a Ahmed Ali basa 40 000 fős serege ostromzár alá vonta a várat. Először a német zsoldosok foglalkoztak a szökés gondolatával, mégis, a magyar naszádosok szöktek meg legelőször. Szeptember 3-án, éjjel, a magyar és spanyol lovasok átúsztattak a Tiszán, majd a naszádosok visszatértek a gyalogosokért. 1552. szeptember 4-én éjszaka a zsoldosok elmenekültek, sorsára hagyva a várat. A várkaput reggelre nyitva hagyták, bedeghi Nyáry Lőrinc és a hozzá hű 50 hajdú fogságba estek. A várat a törökök 1685-ig megszállva tartották.

On September 2, 1552, Pasha Ahmed Ali besieged the castle with his army of 40,000. Although it was the German mercenaries who first entertained thoughts of escape, it was the Hungarian boatmen who deserted first. On the night of September 3rd the Hungarian and Spanish horsemen swam across the Tisza, then the boatmen returned for the foot soldiers. On the night of September 4th the mercenaries deserted, leaving the castle to its fate. After they departed the front gate was left open until morning, leading to the easy overpowering and capture of Lőrinc Nyáry and the fifty remaining brave men.

Mekcsey a következőket írta húgának négy nappal azelőtt, hogy a török előhad Egerbe érkezett: „ …egyebet nem írhatok, …hanem mindennap fejünkre várjuk az súlykot, mert immár szolnokot is megadták az árulók. ”

István Mekcsey, one of the defenders of the Siege of Eger, wrote the following to his sister four days before the Turkish advance forces reached Eger: "I can't write more... but to say that every day now we feel we are awaiting a great punishment since the traitors gave up Szolnok."

Ahmed és Mohamed mintegy 2000 fős helyőrséget hagyott Szolnok várában, mielőtt Eger ellen indultak.

Ahmed and Mohamed left a garrison of 2000 soldiers in Szolnok while they marched against Eger.

A törökök létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret és 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. A szolnoki török kori híd maradványai napvilágra kerültek a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vízállásakor. A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákságot. Tartózkodásuk alatt a törökök minaretet, dzsámit és fürdőt is építettek, amelyek a későbbi harcok folyamán és nagyrészt szándékos pusztítások miatt teljesen megsemmisültek. Ennek ellenére a minaret alapjai megmaradtak, s ma egy díszkút hirdeti egykori helyét. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült török kódexet, amely Szulejmán hadjáratát írja le Magyarországon. A hódoltság korából török és magyar kerámiák maradtak ránk.

The Ottoman occupation of Szolnok lasted from 1552 to 1685. In 1553 they established the sanjak of Szolnok, and in the following years built a mosque, baths, and a minaret; during the course of later battles these were destroyed, mostly deliberately. Of the minaret the base remained, and this was made into a stylized fountain which remains today. In 1562 they constructed the first permanent bridge spanning the Tisza. The remains of the so-called Szolnok Turkish Bridge (Hungarian: szolnoki török kori híd) again came to light in August 2003 after a summer of drought. The only Turkish codex made in Hungary was copied in Szolnok; it describes the campaigns of Suleiman in Hungary. Pottery and tools from the Turkish era can be seen today in Szolnok's Damjanich János Museum.

1596-ban III. Mohamed szultán vezetésével összehangolt offenzíva indult Bécs ellen. A szultán 30 ezer főt küldött Hatvan elfoglalására, de a 60 ezerre tehető császári haderővel szemben nem mert fellépni, ezért Szolnok térségében maradt seregének nagyobbik részével. Pálffy Miklós javasolta Miksa királynak, hogy támadják meg a Szolnoknál állomásozó török haderőt, de az uralkodó ezt elutasította.

In 1596 an offense against Vienna was launched under the leadership of Sultan Mehmed III. The Sultan sent 30 thousand men to capture Hatvan, but he didn't dare confront the 60 thousand Habsburg troops awaiting them there, so they remained in the area of Szolnok. Miklós Pálffy advised Emperor Maximilian II to attack the Turks while they were garrisoned there, but he refused.

A törökök után DONE

1685-ben felszabadult a város a török hódoltság alól Heister és Mercz tábornokok vezérletével, ami nagy károkat is okozott egyben benne. Caraffa Antal fővezér a várat stratégiai fontossága miatt kijavíttatta.

In 1685 Szolnok was liberated from the Ottomans by the Habsburg armies under the control of Generals Heister and Mercz; during the liberation both the city and the castle were significantly damaged. Due to the castle's strategic importance it was rebuilt by commander Antonio Caraffa.

Magát, az államhatalmi és államigazgatási feladatokat Heves és Külső-Szolnok ideiglenesen 1876-ig egyesített vármegyék elöljárói és a pozsonyi Magyar Kamara óbudai tiszttartósága látta el. Heves és Külső-Szolnok vármegyét Szolnokon rendszerint egy esküdt és egy komisszárius képviselte.

1697-ben Thököly Imre a várat felgyújtatta. A Rákóczi szabadságharc eseményei 1697-ben, 1703-ban és 1706-ban elérték Szolnokot és a város újra a földdel vált egyenlővé.

In 1697 Imre Thököly burned down the castle. The events of the Rákóczi Uprising in 1703, and 1706 reached Szolnok and the city was again razed to the ground.

1706-ban Rákóczi Ferenc vezére, Deák Ferenc felgyújtotta a várat, hogy ne vegyék hasznát a császáriak, mire Rabutin császári hadvezér a romladozó várat köveit széthordatta. 1710-ben a Rákóczihoz hű csapatok a várat újra hatalmukba kerítették, de Cusani Jakab csász. vezér elől október 10-én ismét kiürítették. A Rákóczi-szabadságharc utána várat végleg tönkretették, maradványait széthordták.

In 1706 Ferenc Deák, one of Rákóczi's leaders, burned the Szolnok castle so that Imperial forces couldn't use it, so Imperial General Rabutin had the stones all taken away. In 1710 forces loyal to Rákóczi took over the castle, but on October 10 they abandoned it to the advancing army of Imperial General Jacob Joseph Cusani. After the Uprising, the castle finally fell to pieces and the stones were carted away.

In the years after, the city of Szolnok fared little better than the castle; it was hit by disaster after disaster, including a massive storm in 1739 which devastated the city. During the storm a fire broke out which, aided by the storm winds, grew and engulfed the majority of the town. The only buildings which were spared were those which were isolated from the town center.

A pusztítás annyira nagymérvű volt, hogy egy 1749-es feljegyzés csak egy kocsmáról és egy kilenc embert foglalkoztató serfőzde-tulajdonosról tesz mindössze említést.

The destruction of the city was so complete that a 1749 rather not to translate / use this sentence; seems unsourced and possible fib...

quote: A mai városnak nincs is semmi köze a régihez. Hiteles adatok szerint tízszer pusztult el ellenséges dúlás következtében. De legszörnyűbb volt tizenegyedik pusztulása, amely teljesen elsodorta a földszínéről. 1739. év március 12-én rettenetes ciklon dühöngött keresztül a romjaiból alig két évtizeddel előbb kiemelkedő városon. Egykorú leírás szerint tűz is ütött ki, ami a szélviharral együtt megsemmisített mindent. Még élő fa sem maradt a földben. A Tiszán fekvő fenyőszálakat is szétszórta, a hidat is feltépte az orkán s elpusztította a tűz. Csak az akkor felépített templom és a szerzetesi kolostor kerülte el az enyészetet, amit elszigeteltségének köszönhetett, mert az akkori város nem terjedt a vártól a mai piactérnél tovább. E szörnyű pusztítás semmisített meg minden régi emléket, ez enyésztette el a város régi értékes iratait. Az 1740 előtti időből ezért nincs szinte egyetlen sor sem a városi magistratus ténykedéséről.

Dr. Vörös István, főgimnáziumi tanár: Rajzok Szolnok város múltjából és Szolnok rt. város története, 1926

“ text ” — speaker, ref

A „feltámadó” város

A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel. A Pestről az osztrákok elől 1849 januárjában menekülő kormány igénybe vette az új vasutat.

Szolnok az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban

Az 1848-49-es szabadságharcban a szolnokiak is részt vettek.

A jól ismert március 5-i szolnoki csata előtt – január 22-én – már sor kerül egy ütközetre az osztrák csapatokkal Perczel vezetésével.

Miután a fővárost az osztrák csapatok elfoglalták, Windisch-Grätz parancsba adta Ottinger lovas dandárjának, hogy üldözzék Perczel Mór csapatait a Tisza mögé. A császári csapatok 1849. január 13-án megérkeztek Szolnokra (a tiszai hídfőt mindössze egy század őrizte). Perczelt Debrecenből utasították Szolnok elfoglalására, aki Törökszentmiklós felől közeledett, míg Tiszabő irányából Kazynczi dandára. A csata legvéresebb és döntő ütközete a városban zajlott le, ahol lovasharcban a magyarok felülkerekedtek az osztrákokon, akik Ceglédig meg sem álltak.

Windisch-Grätz látván a helyzet állását, újabb csapatokat küldött Szolnok elfoglalására. A magyarok a túlerő miatt visszavonultak a Tisza keleti partjára és 1849. január 28-án Szolnokot újra birtokba vették az osztrákok.

A császáriak úgy gondolták, hogy a következő támadás Szanda (ma Szandaszőlős) felől lesz várható, Damjanich csapatai azonban hadicsellel élve Cibakházánál átkeltek a Tisza bal partjára és Tószeg irányából vonultak Szolnok felé.

1849. március 5-én a szolnoki csatában Damjanich tábornok és Vécsey gróf csapatai győzelmet arattak Karger osztrák tábornok dandárja felett. Reggel 9 óra körül az Indóház és az Újvárosi Iskola környékén – az osztrákok meglepetésére – támadást indítottak a magyarok. A pár órás ütközetben a császáriak egy része a Zagyvában lelte halálát, míg mások el tudtak menekülni. A magyarok a Tisza átkelőhelyét ellenőrzésük alá vonták.

Szolnok az Osztrák–Magyar Monarchia korában

1876. szeptember 4-én tartotta alakuló ülését a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényhatóság.

Az új megye az 1876. évi XXXIII. törvénycikk nyomán jött létre. Fennhatósága alá tartoztak ettől kezdve a volt nagykunsági, jászsági és külső-szolnoki területek. Az új megye első alispánja a Jászkun Kerület utolsó alkapitánya, a jászsági Sipos Orbán lett. 1876. szeptember 25-én sor került az új megye első rendes közgyűlésére. Ennek során határozatot hoztak a megye címeréről és létrehozták a Közigazgatási Bizottságot. 1876 szeptemberében bizottság hívtak életre a megyei székház építésére, amely év alatt el is készült.

Külső-Szolnok vármegyét ideiglenesen Heves megyéhez csatolták (1876-ig). A kiegyezés után Szolnok egyre népesebbé és jelentősebbé vált. 1879-ben már csaknem 16 000 lakosa volt. Szolnok 1880-as években rohamos fejlődésnek indult. A lakosok már túlnyomólag iparral és kereskedelemmel foglalkoznak, nem mezőgazdasággal. 1876-ban Szolnok újra megyeszékhely lett.

Az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában Szolnok otthont adott (egyebek mellett) kir. törvényszéknek, járásbíróságnak, kir. közjegyzőségnek, pénzügyigazgatóságnak, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, csendőrszárny-parancsnokságnak. Továbbá volt dohánybeváltó felügyelősége és hivatala, sóhivatala, magyar kir. folyammérnöki hivatala, adóhivatala, valamint rendelkezett továbbá állami főgimnáziummal, áll. polgári leányiskolával, egyesületi polgári fiúiskolával, kereskedelmi iskolával, számos pénzintézettel, több nagy gyári vállalattal (nagy malmok, gőzfűrészek, mechanikai asztalosműhelyek, villamostelepe, magyar államvasúti műhely), vasúti és gőzhajóállomással, posta- és távíróhivatallal és telefonállomással.

Lakóinak száma 1850-ben csak 10617 volt, 1870. már 15847 és 1920-ban 32539 lakossal bírt. Vallási megoszlás szerint 27475 római katolikus, 2425 református és 2103 izraelita lakott a városban. A házak száma 4333 volt ekkor. Szolnok lakosai földműveléssel, baromtenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, valamint sokan kereskedelemmel és iparral is. Nagy áruforgalmat bonyolítottak itt a vasutakon. A vízi közlekedés sokkal jelentősebb volt, mint manapság: gőzhajókon igen élénk, fa-, búza- és szarvasmarha kereskedelem folyt. Működött Szolnokon számos közművelődési, közhasznú s emberbaráti egyesület és ipartársulat is. Ma is létező büntetés-végrehajtási intézetét (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) – az Igazságügyi Palotának helyt adó épületben – 1902-ben alapították.

Szolnok 1918-tól 1956-ig The World Wars and the period between DONE

A rommá lőtt szolnoki vártemplom 1919-ben, a román támadás után. The heavily damaged Castle Church in 1919, after the Romanian attack.

A Monarchia bukásával és az ország több részre szakadásával gyakorlatilag minden megváltozott. Everything changed - well, for Hungarians at least. What a sentence!

1919 májusban hosszú és elkeseredett harc folyt a Tisza vonaláig benyomult román sereg és a vörös hadsereg között. A Tanácsköztársaság idején a román királyi haderő támadása hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. A vörös hadsereg tiszántúli veresége után 1919 júliusában a románok átkeltek a Tiszán és megszállották a várost. A megszállás csak 1920. február 25-én ért véget. A harcok alkalmával felrobbantott vasúti híd helyreállítását csak 1923-ban fejezték be. Történelmi érdekesség, hogy az 1919-es "dicsőséges 133 nap" – az országban egyedülálló módon – egy nappal tovább tartott. A román megszállás 1920 februárjáig tartott.

Szolnok saw action in the First World War in May of 1919 when a long and bitter battle raged along the Tisza between the advancing Romanian army and the Hungarian Red Army. Romanian troops caused terrible damage to the area as the front stagnated here for 77 days. After the defeat of the Red Army in July 1919 in the Tiszántúl (the regions east of Szolnok), the Romanians crossed the Tisza and occupied the city. The occupation lasted until February 25th, 1920. The railroad bridge, which had been destroyed during the battle was finally reconstructed in 1923. done

1930-ban a város 38764 lakosú volt. Oktatási intézményei a következők voltak: áll. polg. fiú- és áll. polg. leányiskola, áll. reálgimnázium, áll. leánylíceum, közs. felsőkereskedelmi fiúiskola, áll. fa- és fémipari szakiskola, közs. női keresk. szaktanfolyam, áll. bábaképzőintézet. Üzemei a két világháború között: lakatosáru- és mérleg-, tükör-, bútor-, ecetszesz-, rum- és likőr-, jég-, vatta-, gőztégla-, cukorgyár, ércöntöde és fémárugyár, gépgyár és vasöntöde, 2 áramelosztó, négy fűrésztelep, 4 gőzmalom, vízmű voltak.

In 1930 the city had 38,764 inhabitants. Several higher level educational institutions existed, including boys' and girls' grammar schools, a scientific secondary school, trade schools for boys and girls both, lumber- and metal-works vocational school, and midwifery training institute. The interwar period saw a surge in industry, including factories for weights, mirrors, furniture, vinegar spirits, rum, and liquor, ice, cotton wool, bricks, sugar; smelting furnace and metalworks factory; machinery factory and iron foundry; two electrical distribution systems; four lumber mills; and four steam mills. done

A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A II. világháború alatt Szolnokot tizenkétszer érte bombatámadás, több amerikai is érte, melyek súlyos veszteségeket okoztak mind emberéletben, mind az épületekben. A „Frantic” hadműveletben (1944. június 2–szeptember 19.) 600 támadó gép főcsoportosítása Debrecent bombázta. A jobb szárny Nagyváradot, Kolozsvárt, Szegedet, Balmazújvárost, a bal szárny pedig Szolnokot és Miskolcot támadta. A városok nem tudtak védekezni mivel Szolnok és Miskolc kivételével nem volt védekezési lehetőségük. Ennek ellenére Szolnok igen sok emberéletet vesztett és nagy károkat szenvedett el. Június 2-ára virradó éjjel Szolnok pályaudvarát támadták a britek - a célmegjelölő gépek hibájából csaknem nulla hatékonysággal, javarészt az állomástól negyven kilométerre lévő területet bombázva, a támadás a pályaudvart egyelőre érintetlenül hagyta. A bombázás nagyobbik része nappal következett: a támadásban Debrecen, Kolozsvár, Miskolc, Nagyvárad, Szeged és Szolnok pályaudvarát szőnyegbombázta a 15. AAF. A legrosszabbul Szolnok és Debrecen járt: a szolnoki pályaudvart és környékét 870 rombolóbombával szórták le.

In the interwar period most of the damage done to the city had been successfully repaired. During World War Two Szolnok was bombed 12 times, mostly by American troops, which caused serious damage to both the people and the buildings. In the so-called "Frantic" attack (June 2 - September th 1944) a wave of 600 fighter planes bombed Debrecen; the right wing also bombed Nagyvárad, Kolozsvár, Szeged, and Balmazújváros, and the left wing Szolnok and Miskolc. Szolnok suffered great damaged under these attacks and many lives were lost. The train station of Szolnok was bombed several times, by both British and American fighters. done enough

A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált. By the end of the war, the majority of the population had fled; the Soviet troops found only a couple thousand people when they entered the decimated city. done

Infrastructure and transportation

Szolnok közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvező. A város közlekedési adottságai a legjobbak közé tartozik. Budapesttel a 4-es számú főút és két nemzetközi jelentősségű vasútvonal köti össze. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy, mind teherszállítást tekintve, a kelet-nyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2×2 sávos 4-es főút új elkerülő szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetővé teszi, 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülőtere a légi szállításban játszik szerepet. (A 200 hektáros, kisgépek fogadására alkalmas, a katonai repülőtér előzetes engedély után használható.) A jelentős nagyságú kelet-nyugati átmenő forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlődéséhez. A várost elkerülő 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérő vasúti iparvágányok tették lehetővé, két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését.

Demographics

In 2001 the population of Szolnok consisted of 98% Hungarian, 1% Gypsy, and 1% people of other nationalities (mainly German).

Szolnok's population reached it's highest level in 1989 with almost 82,000 people. Since then it has been slowly but steadily declining; it is predicted to sink to 70,000 by the year 2020.

• 1850 – 10 617
• 1870 – 15 847
• 1879 – 16 120
• 1900 – 24 160
• 1910 – 27 417
• 1920 – 31 065
• 1930 – 37 317
• 1940 – 39 897
• 1950 – 34 003
• 1960 – 45 640
• 1965 – 57 644
• 1970 – 63 467
• 1975 – 70 565
• 1980 – 75 362
• 1985 – 79 619
• 1989 - 81 997
• 1990 – 78 328
• 1995 – 78 504
• 2000 – 75 962
• 2005 – 76 331
• 2009 – 74 885