Magyar: Buda Múzeum A felvételek 2011. szeptember 17 –én, szombaton készültek Budapesten, az Andrássy út 110 –ben, amikor a korábbi Rausch villában először nyílt meg a nagyközönség előtt Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeuma. Az új múzeum az 50-60000 darabból álló Zelnik gyűjteményre épül. Ebből 3500 tárgy arany és ezüst, melyekből 1030 tárgy látható az újonnan nyilt múzeumban. Zelnik diplomataként dolgozott Délkelet-ázsiában, gyerekkorától kezdve gyűjtötte az ázsiai műtárgyakat. Gyűjteményének jelentős részét a szkíta Budát ábrázoló arany, ezüst, bronz szobrok képezik. A kiállítás első és második termében kapott helyet a budaizmus, Buda szobrai, Csodálatos szobor a háborgó tengert lecsendesítő Buda. Az épületben kapott helyet a Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet és a Sövény Aladár Teaház és wunderkammer is. Buda (Szkitia, Lumbini i.e. 563 - i.e. 483) Buda a mai Nepál területén levő Lumbiniben született, a Kapilavasztu városában uralkodó szkíta király fia volt. Kapilavisztu ma Piprahva városa alatt fekszik Nepálban a Kapilvastu és Siddharthnagar körzet között. Buda apja Suddhodana szkíta király. Családnevük Gautama volt. Édesanyja Maha Maya királynő koliyan hercegnő volt. A szkíta hagyomány szerint amikor édesanyja áldott állapotba került alhagyta Kapilvastut és édesapja királyságába költözött hogy ott adjon életet fiának. Mégis, a hagyomány szerint fia Lumbiniben született, egy fa alatti kertben. Buda 16 éves korában feleségül vette unokatestvérét, Yasodharát, akitől fia született, Rahula. Buda, a megvilágosodott tanításai az Indiában akkor általános bramamizmussal sok kérdésben ellentétben állt. Az egész Délkelet-ázsiában elterjedt vallásnak ma mintegy 400 millió híve van. A Sri Lankai páli krónikák (Diparvamsa, Mahavamsa) szerint Asóka király 218 évvel Buda halála után koronázták meg. Szkita Bírodalom Buda korában (i. e. VI. sz.) Közép-Ázsiát a szkíták uralták, akik saját nyelvükön a „sáka” néven nevezték magukat. Az indiai szanszkrit irodalomban ugyanezen névvel illetik őket. A „szkíta” elnevezés, melyen Európában váltak ismertté, a régi görögöktől származik. A mai Észak- és Észak-nyugat India, valamint Kelet-Afganisztán, Észak-Pakisztán, Kasmír és Nepál hatalmas területeit nagyrészt közép-ázsiai szkíta, és velük rokon, később beáramlott hun eredetű népek lakják, akik mára természetesen nagymértékben keveredtek más itt élő népekkel, azonban e származásuk tudata mind a mai napig elevenen él sokukban. Az észak-indiai szkíta népek egyik nemzetsége Buddha népe, a sákják, akiknek leszármazottai ma is megtalálhatók Nepálban. E népek művelt rétegei a velünk, magyarokkal, mint a szkíták és hunok európai leszármazottaival való rokonságukat is számon tartják, de ugyanezt teszi a Törökországtól Japánig terjedő óriási földrész számos más népe is. Tezuka Osamu (a manga atyja, Japán) a Budáról irt képregényének bevezetőjében ezt írja: "3500 éve annak, hogy a messzi iràni tàjakròl érkezve, egy nép elhelyezkedett India közelében, a mostani Pakisztànban. Meghòdította az öt folyò [: Indus és négy mellékfolyòja] àltal hatàrolt területet, nem messze a Himalayànak nevezett hegylàncoktòl. Ezt az ùj civilizáció t "àrja népnek" nevezték el. Fönt àllandò szelek és esôzések, lent pedig szàrazsàg ellen kellett küzködniük, majd ez a nép fokozatosan [többszàz év alatt] dél felé terjeszkedett [gondolom szaporodott is szépen, meg keveredett], abba az orszàgba, amit ma Indiának hívnak. Azok akik vérségileg a hóditòk egyenes àgi leszàrmazottai voltak az àrja népben, akik mindenki szemében a "tiszta" vonalat jelentették, végül a vezetőivé vàltak ennek az új civilizàciónak [vagyis miutàn rátelepedtek màs, ôket megelőző népekre] és fölvették a brahmàn nevet. Ez a név, hogy Brahmàn, nagyon sokáig a szimboluma és szinonimàja volt az indiai tàrsadalomban a teljes hatalomnak. Igaz, hogy minden ember egyenlô volt [szerintem az ô uralmukat megelôzôen], a brahmánok szétválasztottàk az embereket különböző csoportokra, kasztokra. Ezzel kialakitottak egy hierarchiàt, amelynek csùcsàt ôk foglaltàk el. Utànuk jöttek a katonák (a kshatriyak), a közönséges emberek - kereskedôk, kézmûvesek, földművesek...- (a vaisyak) és a rabszolgák (a sudrak). Igy létesitve egy nagyon erôs diszkriminàciòt az emberek között. Emiatt a diszkriminàció miatt több száz éven keresztül (és néha még manapság is) India népe nagy szenvedésekkel találkozott. A brahmánok, a hatalom örökösei, az isteneknek áldozták magukat, adományokat adtak, jóslatokat tettek, áldozatokat hajtottak végre, vagyis mindenben döntöttek. De apródonként belesüllyedtek a jólétbe és a korrupcióba. Ünnepeik és jóslataik elvesztették értelmüket és nem lettek mások, mint üres és felületes rituálék, egyik a másik után. A nép pedig mindezek miatt nagy elkeseredésben volt. Szeretett volna egy olyan tanítàst amely lehetővé teszi számára a boldogságot. Egy olyan tanítàst, amely segít neki megtalálni az életben levés örömét...Hosszú időszak alatt várakozott, szíve tele reménységgel, hogy megjelenik egy ember, aki elhozza nekik ezt...." (Nicsinyo: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9182699) Galeotto Marzio: valószínűleg I. Hunyadi Mátyás király Corvina könyvtárának (lat. Bibliotheca Corviniana) első könyvtárosa. A könyvtár Alpoktól északra az első, s egyúttal a legjelentősebb humanista fejedelmi könyvtár volt. már több adat utal a Mátyás könyvek iránti érdeklődésére, ekkor ajánlotta neki a Ferrarában élő m. Andreas Pannonius OCarth fejedelmi erényekről írott munkáját. Galeotto Marzio ekkor már Budán élt, Források: De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae […], ed., Ladislaus JUHÁSZ, Lipsiae 1934, 1–2, 11–12, 21–23 (BSMRAe) és Galeotto MARZIO, Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv, ford. KARDOS Tibor, Magyar Helikon (Európa Könyvkiadó), Budapest, 1977, 5–7, 11–12, 38–40, 69–74 (Bibliotheca Historica). Galeotto Marzio könyve Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről http://mek.oszk.hu/06200/06210/, Theodore Duka: Life and Works of Alexander Csoma de Körös London, Trübner and Co. 1885, Francois Favre: Kelet Krisztusa, Nyugat Buddhája és Mani: György himnuszok L.N.L Kiadó, http://ebredes.network.hu/blog/ebredo-szivek-hirei/magyar-buddha-ejtsd-buda, Az ezer Buda(Buddha) barlangok, Dunhuang https://www.youtube.com/watch?v=3YxVwKipAwc, Aradi Éva dr. - A fehér hunok vallása indiai források alapján http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.158, Címkék: Szkíta Birodalom Buda i.e. 563 Gautama Sziddhártha Sidhattha Gotama Sakyamuni szkíták Buddha Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum Budapest Tezuka Osamu manga Idries Shah ©© Megjelent Creative Commons alatt a Metapolisz sorozatban (Metapolisz CD ISBN: 963-229-987-6 -tól – Metapolisz 260 DVD ISBN 978-615-5011-14-6 -ig számozott, majd ISBN számozás nélküli sorozat).